A Regent's Canal

A Regent's Canal nem tartozik London elsőszámú nevezetességei közé, mégis az egyik legérdekesebb és leghangulatosabb jelenség Londonban. Ez a kis mesterséges csatorna azért épült meg, hogy összekösse Paddingtont a Grand Union csatornával, ami pedig London és Birmingham között biztosítja a vízi utat.. Közel 14 kilométeren át szeli keresztül Londont, de talán azért nem annyira ismert, mert nem London fő látnivalóinak közelében van. Ugyanakkor a keskeny kanális a rajta álló lakóhajókkal egyedi arculatot biztosít a vízi élet szerelmeseinek.

1802-ben jött először az ötlet a csatorna megépítésére, de 1812-ig kellett várni, hogy a parlament rábólintson. John Nasht bízták meg a tervezéssel, aki nem kisebb dolgok tervezésében vett részt, mint a Regent's Park, a St. James Park, a Buckingham Palota vagy éppen a Marble Arch. A csatorna megépítése során 26 méteres szintkülönbséget kellett legyőzni, amit 3 zsilippel és 3 alagúttal sikerült megvalósítani. Az építkezés 1820-ra befejeződött. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben Londonnak még nem volt kiépített vasúti hálózata. A hajókat lovakkal vontatták a part mentén, aminek nyomait még ma is láthatjuk. A vontatáshoz használt kiépített út ma kiváló lehetőséget ad arra, hogy a csatorna mentén csodálatos kirándulást tehessünk.

A London Bridge

Vannak szép hidak a világon, vannak különleges hidak, de amikor először láttam és hallottam a történelmi London Bridge-ről, akkor azért tényleg elakadt a szavam. Hogy valaha épületek álltak egy hídon? Komoly társadalmi élet színhelye volt? Ez a felismerés nekem gyerekként valami nagyon hihetetlen dolognak tűnt.

A mai London Bridge, a Shard szomszédságában.

Először is tisztázzuk, ez a cikk nem a London jelképéül szolgáló Tower Bridge-ről szól (tehát a denti képen sem a tornyos hidat kell most nézni!) A London Bridge egy fogalom, hiszen még dal is szól róla. A londoni City-t köti össze Southwark városrésszel. Története során természetesen nem ugyanazon hídról beszélünk, hiszen a híd jelenlegi formájában egy teljesen újnak számító építmény, de helyén szinte mindig is állt egy híd, és azt mindig London Bridge-nek hívták.


A Temze nem mindig volt ilyen, mint ma, ezt például azt is jelenti, hogy hajdanán, az újkőkorszakban apálykor akár át is lehetett gyalogosan is kelni a Temzén. Később, ahogy a Temze elnyerte mai alakját, egyre sürgetőbb volt hidat építeni a folyón. London soha nem születhetett volna meg, ha nincs híd a Temze folyón.

A London Eye

A London Eye fontosságáról és népszerűségéről elég egyetlen mondatot mondani: ez az Egyesült Királyság leglátogatottabb turista látványossága, és ez mindent el is árul. Az eredetileg Millennium Wheel-nek (Milleniumi kerék) elnevezett kerék 135 méteres magasságával építésekor még a világ legnagyobb óriáskereke volt. Mára ezt a címet többszörösen is elvesztette, de még mindig Európa legnagyobb óriáskereke. Nevét arról kapta, hogy London ezzel a meglepetéssel készült átlépni a mágikus 2000-es évet, az új millenniumot. Talán kevesen tudják, hogy a másik, erre az alkalomra épült épület a Millennium Dome, amit ma inkább O2 Arena néven ismerünk.

A London Eye a Temze déli partján található, a Parlament épületének közvetlen közelében, és príma kilátást biztosít szinte egész Londonra. Tiszta időben (amivel azért London nem gyakran büszkélkedhet) akár 40 km-re is ellátni a kapszulákból.

Építése sem volt kis teljesítmény sem a tervezőktől, sem a gyártóktól sem az összeszerelőktől. Egyedisége abban rejlik, hogy a kerék csak az egyik oldaláról van a földhöz rögzítve, míg a hagyományos óriáskerekek ugye mindkét oldalon rögzítve vannak. Miután megérkeztek az alkatrészek hat országból (Hollandia felelt a fémek megmunkálásáért, Németország a csapágyakat biztosította, Csehország a tengelyt és a kerékagyat, Franciaország a kapszulákat készítette, az Egyesült Királyság pedig a fémeket és az elektromos berendezéseket adta), az összeszerelés a Temze folyón történt. Uszályokon érkeztek az alkatrészek, amiket egy erre a célra kialakított platformrendszeren tartottak meg és szereltek össze.

A Heathrow repülőtér

Az 1929-ben, eredetileg Great Western Aerodrome néven épített repülőtér ma a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere. Természetesen, ha Heathrowra gondolunk, elsősorban nem esztétikai és kulturális alapon kell vizsgálnunk, hanem a számokat. Következzen tehát néhány információ ennek a kis városnak a mindennapjairól.

A London központjától 25 kilométerre fekvő repülőtér évente több, mint 120.000.000 embert szolgál ki. Jelenleg két kifutópályával és hat terminállal rendelkezik, ám egy harmadik kifutópálya építését rengetegen sürgetik. 82 légitársaság üzemel, 180 úti céllal. Negyvenöt másodpercenként száll le vagy fel egy repülőgép.

The Shard

London nevezetességeiről, történetéről szóló blogom első bejegyzésének témája talán az egyik legújabb nevezetesség, ami Londonban található. A Shard (üvegszilánk) jelenleg London legmagasabb építménye. 306 méteres magasságával az Európai Unió legmagasabb épülete, így méltán lehet a "London mindenek felett" blog első cikke. A magasba nyúló piramis a Sellar Property és Katar tulajdonában van.

Az építkezés állomásai