A londoni metró

London infrastruktúrája annyira fontos és korszakalkotó, hogy a taxik, buszok után most a londoni metróról szól bejegyzésem. Nem meglepetés, hogy ez a közlekedési eszköz természetesen Londonban működött először, ugyanis 1863-ban indította az első szerelvényt a város. Jelenleg tizenegy vonalon üzemel a metróhálózat, és nem kevesebb, mint 270 állomás biztosítja az évi kb. 1.230.000.000 utas szállítását. A földalatti Londonban csupán a hálózat 45%-a felel meg ennek az elnevezésnek, ugyanis a fennmaradó rész a föld felszíne felett közlekedik.

Az első alagutakat nem  ma ismert fúrásos módszerrel készítették, hanem először gödröt ástak a földbe, kialakították a szükséges alagutat, majd visszatemették azt. A Tube (cső) elnevezést akkor kapta a londoni metró, amikor már a mai technikájú alagútásással készültek a járatok. Az első szerelvényeket még gőzmozdonyok hajtották, de 1890-re már elektromos árammal hajtott járművekről beszélhetünk - természetesen a világon először itt, Londonban. A 402 kilométeres metróhálózat fokozatosan, évről-évre épült meg, és jelenlegi formáját és útvonalait 1999-re érte el. Az építkezések azonban jelenleg is tartanak, és most is épül új vonal, de több új vonal és több jelenlegi útvonal meghosszabbítása is tervben van. A legtávolabbi terv a Crossrail 2 vonal, aminek építését 2033-ra tervezik.

Képek az építkezésről:

 

Történetének egyik legérdekesebb szakasza a második világháború, amikor az alagutak 1940-től menedékként szolgáltak a bombázások elől. Az alagutakba mentették a Bristish Museum kincseit is. Sőt, az 1980-as években az is kiderült, hogy egy bizonyos szakaszon még repülőgépgyártásra is berendezkedtek. Az alagutakban működtek különleges vonatok, amik ételt és italt hordtak az ott rejtőzködőknek. A brit kormánynak irodái is voltak a föld alatt. Sajnos a légitámadásoktól nem sikerült mindenkit megmenteni a metróval, mivel több állomást is támadás ért, de a legszomorúbb eset a Bethnal Green állomásnál történt 1943. március 3-án, amikor a légvédelmi szirénák megszólalásakor az emberek elkezdtek lemenekülni a felszínről. Tisztázatlan körülmények között állítólag többen elestek, ami végeláthatatlan baleset-sorozatot indított el. A pánik, a menekülés, egymás agyontaposása 173 ember életét követelte.

 

Érdekességek:

• 1908-ban használták először az Underground kifejezést az állomásokon, és 1912-ben vált hivatalossá és véglegessé a jellegzetes londoni metró embléma.
• A metró átlagsebessége 32,8 km/óra. A csúcssebesség 100 km/óra.
• A reggeli csúcsforgalomban a legforgalmasabb állomás a Waterloo állomás, ahol három óra alatt 57.000 ember száll fel és le.
• A legkisebb távolság két megálló között egy 260 méteres szakasz Leicester tér és a Covent Garden között, ami 20 másodpercig tart. Érdemesebb gyalogolni, mert a menetdíj így is 4.30 font. A legnagyobb távolság egy több, mint hat kilométeres szakasz Chesham és Chalfont & Latimer között.

• A leghosszabb mozgólépcső 60 méter, a legrövidebb 4,1 méter. A legtöbb mozgólépcső a Waterloo állomáson van, szám szerint 23. A legelső mozgólépcső 1911-ben könnyítette meg a fel- és leutazást. Kiszámolták, hogy a mozgólépcsők által megtett út évente annyi, mintha kétszer megkerülnénk a földet. A mozgólépcsőkön kívül 164 lift is üzemel.
• A leghosszabb egybefüggő alagút több, mint 27 kilométer.



• A legmélyebb állomás a föld felszíne alatt 58,5 méterre található. A legmagasabban az Amersham állomás található, 147 méterrel a tengerszint felett.
• Évente kb. 70.000.000 kilométert tesznek meg a szerelvények összesen.
• Az északi vonalon csúcsforgalomban 91 szerelvény szolgálja ki az utasokat.
• Idáig 4 gyemek született a metrókon, a legelső 1924-ben, legutóbb pedig 2009-ben. A híres amerikai TV-sztár, Jerry Springer a világháború alatt született a menedékként használt alagutakban.
• A metróhálózat állatvilágában találkozhatunk harkályokkal, siklókkal, karvalyokkal, őzekkel, tarajos gőtékkel és persze különböző férgekkel. Ja, és ne feledkezzünk meg arról a félmillió egérről sem... A földalatti szúnyog is a londoni metró szüleménye.
• Az Aldgate állomás a pestis eltemetett áldozatai között épült meg, közel 1000 holttest veszi körül.

• Harry Beck nevéhez fűződik a metrótérkép, amit 1931-ben készített el először, majd folyamatosan frissítette.
• Mutatványosok 2003 óta adhatják elő műsoraikat a metróvonalakon. Állítólag inkognitóban már Sting és Paul McCartney is fellépett már.
• Évente 50 öngyilkosság történik átlagosan az alagutakban. A statisztikák szerint délelőtt 11 órakor történik a legtöbb.
• Az állomások 90%-a a Temzétől északra található.
• 1987 novembere óra tilos a dohányzás a metró területén, amikor is egy eldobott gyufa okozott tüzet, kioltva 31 ember életét. Az alkoholfogyasztás is tiltott.
• A legtöbb áldozatot a Moorgate állomásnál történt baleset okozta, 1975-ben, amikor 42 ember halt meg. A szerelvény nem állt meg az állomásnál és az alagút végén falba ütközött. Hogy mindez miért történt, nincs egyértelmű magyarázat, de az biztos, hogy a jármű hibátlanul működött.
• 1994 óta létezik csak bírság a londoni metrón.
• A metrónak nagy a mítoszvilága is. Állítólag szellemek járnak a Covent Gardennél, a Farringdon állomáson.
• Csak újév napján és különleges alkalmakkor közlekedik 24 órán át a metró, mint amilyen például a 2012-es Londoni Olimpia megnyitója volt.
• Egy tanulmány kimutatta, hogy a föld alatt a levegő 73-szor rosszabb minőségű, mint a felszínen, és 20 perc odalenn az északi vonalon olyan, mintha a egy cigarettát szívnánk el.

• A legnagyobb metróparkoló Eppingnél van, ahol egyszerre 599 kocsi állhat. Összesen 4134 kocsival rendelkezik a metró.
• 500 fontot kóstál óránként, ha filmezni szeretnél a metró területén.
• Tizenkilencezer ember munkahelye.
• Állítólag több balesetet okozott már a szőlő héja, mint a banáné... (??? brit tudósok... tudjuk!)
• A legjobb automata-forgalom itt található.
• A talált tárgyak osztályán ilyen dolgokat is találhattunk már: fogak, koporsó, pad, írógép, fűnyíró, koponya, emberi hamvak.

Gyönyörű bélyegsorozat a londoni metróról

Boldog (?) békeidők... Károly herceg és Diana